2015. november 21.
2016. fejezet

Általános rendelkezések

1. Az egyesület neve:

PESTERZSÉBET-KAPITÁNYPUSZTAI KUTYAISKOLA ÉS SPORT Egyesület

(Rövidített név: PESTERZSÉBETI KUTYAISKOLA)

Az egyesület székhelye:

2721 Pilis,Kossuth L. u. 89.

Telephely: 1204 Budapest XX. ker. hrsz:182658

Az egyesület működési területe:

Magyarország

Az egyesület jellege:

Az egyesület olyan kutyás sportegyesület, amely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik.

2. Az egyesület jogi személyisége

Az egyesület jogi személy.

3. Az egyesület célja és alapcél szerinti tevékenysége

 

1. Az egyesület célja és alapcél szerinti tevékenysége:

• A kutyatartók általános ismereteinek bővítése.
• Az oktatásban, képzésben segíteni az érdeklődőket a kezdő szinttől a versenyzési szintekig hazai és nemzetközi területeken egyaránt.
• Az állatvédelmi törvények ismertetése, a kulturált állattartásra nevelés.
• Kóborló, talált, elveszett állatok új gazdához segítése.
• Megfelelő szórakozási lehetőség biztosítása korosztály nélkül, közösség formálás.
• Vizsgákra, versenyekre, tenyészszemlékre, kiállításokra felkészítés, szervezés, lebonyolítás.
• Kereső, katasztrófa mentő kutyák képzése, mentési feladatok ellátása.
• Terápiás kutyák nevelése, képzése.
• Egyéb kutyás sportok űzése.
• Kinológiai, etológiai, szakmai ismeretek bővítése, tanfolyamok szervezése, képzés, továbbképzés.

 

1. Az egyesület szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2. Az egyesület alapszabály szerinti céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet folytathat.

 

 

1. fejezet

 

A tagsági jogviszony keletkezése, a tagok jogai és kötelezettségei,

a tagsági jogviszony megszűnése, vagyoni hozzájárulás és a tagdíj

 

4. Az egyesület tagjai

 

1. Az egyesületi tagság feltételei

Az egyesület tagja lehet: minden természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) elfogadja az alapszabályt, az egyesület egyéb szabályait, és tagdíjat fizet. Az egyesület különleges jogállású tagjai a pártoló tagok.

 

2. A tagsági viszony keletkezése
   1. Az alapító tagok esetében a tagsági viszony keletkezésének időpontja az alakuló ülés napja.
   2. Más tagok esetén a belépés napja.

A belépés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor az írásbeli tagfelvételi kérelmet az egyesület vezetősége elfogadja, az egyesület a tagsági viszony igazolására tagkönyvet állít ki, amelyet az elnök ír alá.

A vezetőségnek a tag felvételére vonatkozó, a közgyűlés által átruházott jogköre tovább nem átruházható^.

 

3. A tagsági viszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik:

• a tag halálával;
• kilépéssel (ha a tag tagsági jogviszonyát az elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal, bármikor megszünteti);
• a tag kizárásával;
• a tag jogutód nélküli megszűnésével;
• az egyesület jogutód nélküli megszűnésével
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott egyéb esetben.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az elnök a kizárni kíván taggal a kizárási kezdeményezésről döntést hozó közgyűlést legalább 60 nappal megelőzően írásban közli a kizárási eljárás megindulásának tényét, a kizárást kezdeményező kilétét, továbbá a kizárási eljárás megindítására okot adó tényeket, körülményeket. A tag a kizárási eljárás során jogosult arra, hogy védekezését és az annak igazolására szolgáló bizonyítékait írásban vagy – kérésére – szóban előadja. A szóbeli meghallgatás az elnök jelenlétében történik, a meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A kizárásról döntést hozó közgyűlés időpontjáig gondoskodni kell a tag által előadott védekezésben foglaltak megfelelő ellenőrzéséről. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal az elnök írásban közli.

A kizáró határozat ellen a tag a közgyűléshez fellebbezhet, amely a fellebbezés beérkezését követő legközelebbi alkalommal köteles a fellebbezést elbírálni.

 

4. A tagsági díj

 

 

1. Éves tagdíj

Az éves tagdíj egy teljes naptári évre szól és a tárgyév március 31-ig kell befizetni.

A tagsági díj mértékét a közgyűlés állapítja meg.

 

2. Pártolói tagdíj

A pártoló tag a saját maga által vállalt vagyoni hozzájárulást köteles az egyesület javára teljesíteni.

 

3. A tagok jogai

 

A tagok jogai a pártoló tagok kivételével egyenlők.

A tag jogosult részt venni az egyesület tevékenységében. A tagok tagsági jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

A tag:

• ingyenesen vagy a vezetőség által meghatározott díj (képzési díj) ellenében igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, és részt vehet annak minden rendezvényén.
• az egyesület büntetlen előéletű tagjai a pártoló tagok kivételével bármilyen tisztségre megválaszthatók, feltéve, hogy nem áll fenn velük kapcsolatban összeférhetetlenségi ok. A tag tisztségre választható akkor is, ha a választás időpontjában távol van, de előzetesen írásban bejelentette, hogy a tisztségre a jelölést elfogadja.
• a tagot nem érheti hátrány véleménye nyilvánításáért;
• a tag az egyesület bármely szervének vagy tisztségviselőjének jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozata esetén jogosult a közgyűlés döntését kérni;
• bármely tag vagy az egyesület vezető tisztségviselője kérheti a bíróságtól a közgyűlés vagy az egyesület bármely szerve által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület jogi ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

 

4. A tagok kötelezettségei

 

A tag köteles az alapszabályban és más szabályzatban foglaltakat betartani és a tagdíjat rendszeresen megfizetni.

 

A tag felelőssége

A tag a tagsági díj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

Pártoló tag:

A pártoló tag az önkéntes vagyoni hozzájárulás (pártolói tagdíj) kivételével az egyesület tevékenységében nem vesz részt, nem gyakorol tagsági jogokat és nem is teljesít tagsági kötelezettségeket. A pártoló tag az egyesületi tisztségviselők megválasztásában nem vehet részt, továbbá egyesületi tisztségviselővé nem választható meg.

 

 

III. fejezet

 

5. Az egyesület szervezete és szerveinek működése

 

 

5.1. Az egyesület vezető szervei, vezető tisztségviselői

 

Az egyesület vezető szervei: a közgyűlés, a vezetőség.

A közgyűlés, a vezetőség a továbbiakban: az egyesület testületi szervei.

Az egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, az alelnök, a vezetőségi tagok.

 

5.2. A közgyűlés

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok több mint felének jelenléte esetében határozatképes. A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyszínét, időpontját, javasolt napirendjét, a közgyűlési napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket, a közgyűlésen való részvételre, a tag részvételére, a szavazati jog gyakorlására, továbbá a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályokat. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a vezető tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A közgyűlést az egyesület székhelyére vagy a közgyűlési meghívóban feltüntetett helyszínre kell összehívni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés ülései nem nyilvánosak, azokon a tagok, az alapszabályban meghatározott személyek és az elnök által meghívottak vehetnek részt. A közgyűlés levezető elnökét, a szavazatszámláló bizottság két tagját, akik egyben a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítői is, valamint a jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlés választja meg nyílt szavazással. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök a jegyzőkönyvvezető, valamint a szavazatszámláló bizottság két tagja ír alá.

A közgyűlésen a tagok csak személyesen vehetnek részt. A tagok a közgyűlésen szavazhatnak, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhatnak, kérdéseket tehetnek fel, javaslatokat, észrevételeket tehetnek. Az egyéb, szavazati joggal nem rendelkező meghívottakat hozzászólási – tanácskozási – jog illeti meg. A közgyűlés a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

A tagok vagy határozatukat általában a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével, minden esetben nyílt szavazással hozzák meg.

A jelenlevő tagok 3/4-ének támogató szavazata szükséges azonban az egyesület megalakulásának, más jogi személlyel való egyesülésének kimondásához, az alapszabály elfogadásához, illetve módosításához, a költségvetés és az arról történő beszámoló elfogadásához. Az egyesület céljának módosításáról és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedének döntése szükséges.

A közgyűlésen minden megjelent tagnak egy szavazata van. Szavazati joggal a közgyűlésen csak az a tag rendelkezik, aki éves tagdíjfizetési kötelezettségének legkésőbb a közgyűlés megkezdéséig eleget tett. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, ha erre a meghívóban kifejezetten felhívták a tagság figyelmét. A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő 15 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölendő.
 

A közgyűlés határozatainak meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály módosítása;
• az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
• a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
• az éves költségvetés elfogadása;
• az éves beszámoló – ezen belül a vezetőségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• amennyiben sor kerül felügyelőbizottság választására, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
• amennyiben sor kerül könyvvizsgáló választására, a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
• a végelszámoló kijelölése;
• a tag kizárása elleni fellebbezések elbírálása;
• indokolt esetben társadalmi, illetve díszelnököt (díszelnökök) megválasztása;
• az éves tagdíj megállapítása;
• a végelszámoló megválasztása;
• minden olyan döntés, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

5.3. A vezetőség:

 

Az egyesület ügyvezetését a vezetőség látja el, amely a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A vezetőség szervezi, irányítja az egyesület munkáját. Az egyesület elnöke egyben a vezetőség elnöke.

A közgyűlés 5 főből álló vezetőséget választ funkció szerint. A vezetőség tagja funkció szerint: elnök, alelnök, gazdasági vezető és további két vezetőségi tag.

A közgyűlés a vezetőség tagjait és az egyesületi tisztségviselőket 4 évre választja.

Két közgyűlés közötti időben a vezetőség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen köteles beszámolni.

A vezetőség ülésein az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az alelnök, vagy az elnök által írásban megbízott vezetőségi tag elnököl.

A vezetőség hatáskörébe tartozik különösen:

• az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
• a vezetőség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
• az alapszabály felhatalmazása alapján, át nem ruházható hatáskörben a tag felvételéről való döntés.

A vezetőség negyedévente, sürgős döntést igénylő ügyekben szükséghez képest tart ülést. A vezetőségi üléseket az elnök hívja össze. A vezetőség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie.

A vezetőség ülései nem nyilvánosak. A bármely döntésben érdekelt személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. A vezetőség ülése határozatképes, ha a vezetőség tagjainak több mint a fele jelen van. A vezetőség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség estén a javaslat elvetettnek tekintendő. A vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök ír alá, és egy vezetőségi tag hitelesít.

A vezetőség határozatainak meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A vezetőség tagjai a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

Az elnök köteles a vezetőség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye is).

A vezetőség az ügyrendét maga határozza meg. A vezetőség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

Az elnök a testületi szervek által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.

Az elnök köteles a testületi szervek által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet, a döntés meghozatalától számított 4 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.

A vezetőség egyes jogköreinek gyakorlását az ügyrendjében foglaltak szerint az egyesület vezető tisztségviselőire átruházhatják.

5.4. Az egyesület vezető tisztségviselőire vonatkozó általános rendelkezések

 

A vezető tisztségviselők az egyesület vezetését az ilyen személyektől elvárható fokozott gondossággal, az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a közgyűlés által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

 

A vezető tisztségviselőket a közgyűlés titkos szavazással, 4 évre választja meg. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

1. a megbízás időtartamának lejártával;
2. visszahívással;
3. törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével;
4. lemondással;
5. elhalálozással;
6. a Ptk-ban meghatározott egyéb okból.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított 60. napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már azt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

 

A vezető tisztségviselők bármikor, indoklás nélkül visszahívhatók. A visszahívást illetően a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

A vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Az egyesület kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója nem lehet vezető tisztségviselő. Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet egyesületi vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az egyesület vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve mindezek közeli hozzátartozója.

A vezető tisztségviselő nyilatkozni és vállalni köteles, hogy vele szemben a Ptk-ban, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben vagy más jogszabályokban meghatározott kizáró, illetőleg összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

 

 

5.5. Az egyesület elnöke

Az Egyesület elnöke önállóan jogosult képviselni az egyesületet, a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök látja el az elnöki teendőket.

Az elnök:

• felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért, koordinálja a vezetőség tagjainak munkáját, és gondoskodik arról, hogy intézkedései a közgyűlés és a vezetőség határozataival összhangban legyenek,
• gyakorolja az utalványozási jogot,
• az egyesület publikációinak felelős kiadója,
• elnököl a vezetőség ülésein,
• gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség által hozott határozatok végrehajtásáról,
• intézkedik minden olyan az egyesülettel kapcsolatos kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés vagy más szerv, tisztségviselő hatáskörébe.
• Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

5.6. Az egyesület alelnöke:

Az egyesület alelnöke helyettesíti az elnököt akadályoztatása esetén. Az alelnök egyéb feladatait a vezetőség az ügyrendjében határozza meg.

 

5.7. Az egyesület gazdasági vezetője:

Az egyesület gazdasági vezetőjét az elnökség határozata alapján az elnök nevezi ki. A gazdasági vezető az elnökség határozatainak adminisztratív végrehajtója. A gazdasági vezető megbízási jogviszonyban végzi tevékenységét.

A gazdasági vezető feladatai különösen:

• irányítja az egyesület irodai munkáját,
• elősegíti az egyesület szerveinek törvényes, alapszabályszerű működését,
• gondoskodik az egyesület testületei, szervei elé kerülő napirendi pontok előkészítéséről,
• munkájáért felelősséggel tartozik a vezetőségnek.

 

5.8. Tiszteletbeli vagy díszelnök(ök)

A közgyűlés az egyesület társadalmi kapcsolatainak erősítése érdekében vagy a kiemelkedő egyesületi munka elismerésekén tiszteletbeli vagy díszelnök(ök) választásáról határozhat. A tiszteletbeli vagy díszelnökök tiszteletbeli tagjai az egyesületnek, tanácskozási joggal részt vehetnek a közgyűlés és a vezetőség ülésein, tagdíjat nem kötelesek fizetni.

 

5.9. Az egyesület gazdálkodása

Az Egyesület bevételei a tagdíjakból, magán- és nem politikai tevékenységet folytató hazai és külföldi jogi személyek felajánlásaiból, saját rendezvények bevételeiből, kiadói tevékenység, intézmények működtetéséből, hazai és nemzetközi pályázati támogatásokból, illetve jogszabályban meghatározott egyéb bevételekből képződik.

Az egyesület vezető tisztségviselői, vezetőségi tagjai e feladataik ellátásáért díjazásban nem részesülnek, azonban a feladataik ellátásával összefüggő, indokolt készkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak. A költségtérítés szabályait a közgyűlés állapítja meg.

Gazdálkodási feladatok ellátására tartós munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve munkaviszony keretében munkatársat lehet alkalmazni. Az alkalmazásról a vezetőség dönt.

Az egyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok csak az egyesületi tagdíjat kötelesek megfizetni.

Az egyesület számlájának vezetésére bankszámlát nyit.

Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak egyesületi céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét tagjai között nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységére fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat és csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az egyesületi célok szerinti tevékenység ellátását és működésének fenntartását. Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez az egyesületi célok megvalósítását nem veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzletév végével az elnök – a vezetőség döntése alapján -az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

Az egyesület a közgyűlés által elfogadott beszámolóját köteles az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. 

Az egyesület folyamatos nyilvántartást vezet a testületi szervek döntéseiről, amelyből azok tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

 

• Az egyesület megszűnése

Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

Az egyesület jogutód nélkül megszűnik:

1. a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
2. b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

c)a tagok kimondják megszűnését; vagy a bíróság megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően az egyesületet a bíróság a nyilvántartásból törli.

A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

A jelen módosított alapszabályt az egyesület 2015. év november 21. napján tartott közgyűlésén a jelenlévő tagok egyhangúlag elfogadták.

 

Budapest, 2015. november 21.

 

Dr. Rákosi Ferenc egyéni ügyvéd